Mégis, mi akar ez az egész lenni?

Elkezdtük lejátszani a Zombicide kampányokat az elejéről. Nem ám csak úgy, kártyáthúz-kockadob-meghaltál stílusban, hanem kicsit szerepjátékosabban. Közben felmerült, ugyan, miért nem lehetne ezt lejegyezni, és megosztani? Ebből születtek ezek a kis történetek, amik hűen követik a táblán történteket, a hadiszerencsét, a Spawn Card-ok rosszindulatát és a mi szerencsés vagy szerencsétlen megmozdulásainkat.

Jó szórakozást, izgulást a túlélőkért, akik játék közben annyira a szívünkhöz nőttek, hogy szinte egyé váltunk, és igazi fájdalom volt időnként elveszteni őket...

SylverRat

Olyan 11-12 éves lehettem, amikor az egyik osztálytársam mutatott egy könyvet. Star Wars - A szerepjáték állt az elején. Így ismerkedtem meg a RPG-kkel. Ezt aztán gyorsan követte talán '94-től a M.A.G.U.S., a Cyberpunk 2020, a World of Darkness különböző lényei, és még sok másik. Ezek mellé és idővel helyet a különböző számítógépes játékok, már a középiskola és egyetem alatt. De a mesélés, történetvezetés iránti vágy mindig megmaradt. Amikor egy váratlan húzással meg tudod akasztani a Mesélőt. Amikor egy jól sikerült k100-as dobással megmented az egész várost a sárkánytól. Valószínűleg ugyaninnen ered a tematikus játékok iránti szenvedély, az igazi ameri-pártiság.
A zombik nem a manapság annyira divatos Walking Dead miatt lettek, mert ugyan a képregényt szoktam olvasni, a sorozatot nem nézem. Ha a gyökereket kéne meghatározni, talán a 28 nappal később és a Legenda vagyok lehetett.
Jó pár év számítógépes- és szerepjáték kihagyás után (az a fránya felnőtt élet, munka, család...) kerültem bele a társasjátékos szcénába, és rögtön jól berántottak. Elég jól felfejlesztett gyűjtemény várja a játékot, amikre sajnos a hétköznapok mellett igen kevés idő jut. De amikor jut, akkor... :-) gamers.neocaching.hu
Ezek alapján talán érthető, hogy rögtön rajongani kezdtem a Zombicide-ért, amikor megismertem.